Az otthonteremtési támogatások hatásaként idén az első fél évben az előző év azonos időszakához képest 70 százalékkal több ingatlan cserélt tulajdonost a fővárosi agglomerációban, ahol az átlagos ingatlanra fordított összeg a tavalyihoz képest 21 százalékkal nőtt, meghaladta a 72 millió forintot.

    A közleményben Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője ismertette, hogy az agglomeráció egészét figyelembe véve a 2023-as árszinthez mérten átlagosan 6 százalékkal, 628 ezer forintra emelkedett az ingatlanok négyzetméteréért fizetett összeg.
    A fővárosi agglomeráció hat szektora közül a Duna House 2024-es első féléves értékesítési adatai alapján a legnépszerűbb terület a déli szektor volt, itt zárult az adásvételek 29 százaléka. Egyebek mellett Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Sóskút, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós tartozik ebbe a szektorba, ahol ingatlanvásárlásra átlagosan az előző évinél 20 millió forinttal többet, 72,6 millió forintot fordítottak a vevők, akik átlagosan 116 négyzetméteres otthonokra szerződtek. Népszerű volt még a délkeleti szektor is, ahol az ügyfelek 22 százaléka vásárolt, az átlagos ingatlanérték az összes szektort figyelembe véve a legcsekélyebb, 55,3 millió forint volt.
    Az agglomerációban letelepedő ügyfelek a Duna House értékesítési adatai szerint az északnyugati szektorban költöttek a legtöbbet: átlagosan 97,56 millió forintba került itt egy tágas, 140 négyzetméter körüli otthon. A települések között található például Budakalász, Dunabogdány, Leányfalu, Nagykovácsi, Piliscsaba, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu és Visegrád.
    A legkevesebb adásvételt pedig a keleti szektorban (ide tartozik  Csömör, Erdőkertes, Gödöllő, Isaszeg, Mogyoród és Veresegyház) kötötték, az ingatlanközvetítő első féléves adatai szerint az esetek 8 százalékában választották ezt a lokációt a Duna House ügyfelei.

---

• A fővárosi agglomerációban az ingatlan vásárlásra fordított összeg 21 százalékkal nőtt egy év alatt
• Dunakeszi
• Remek alkalom
• Eladó családi ház Tura
• Rákospalota családi ház  eladó

Országos szinten júniusban stagnált az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődés a lakáspiacon havi és éves összevetésben is – közölte az ingatlan.com.

    Ismertették, hogy júniusban mintegy 30 ezer eladó lakóingatlant hirdettek meg eladásra, ami havi és éves összevetésben nem mutat jelentős változást, az összes eladó lakás és ház száma már megközelíti a 150 ezret.
    Kiemelték, a felújítandó lakóingatlanok adják a kereslet 20 százalékát, de a júliusban elindult Otthonfelújítási program ráirányíthatja a figyelmet a korszerűsítésre váró lakásokra, és az energiahatékonyság jelentőségére.
    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben ismerteti, hogy az eladó lakóingatlanok száma 2022 június végéhez képest 33 százalékkal, 110 ezerről 146 ezerre nőtt. Ezzel párhuzamosan az összes eladó ingatlanhirdetés száma pedig 148 ezerről közel 200 ezerre emelkedett.
    Hozzátette, ebből az látszik, hogy bővült a kínálat, ám a kereslet stagnálást, minimális csökkenést mutat. A kereslet nem tudja felszívni az eladó lakóingatlanokat.
    A közlemény részletezi, hogy Budapesten majdnem 1 százalékkal csökkent a kereslet éves szinten. A vármegyék közül Somogy könyvelhette el a legjelentősebb, 19 százalékos keresletcsökkenést.
    Balogh László szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a Balaton környékén jelentősen nőtt a kínálat az elmúlt időszakban, de az eladók árai nem találkoznak a vásárlóerővel. A legnagyobb keresletélénkülés tavaly júniushoz képest Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben történt, ahol 14, illetve 12 százalékkal több telefonos érdeklődés érkezett az eladó lakóingatlanokra.
    Az ingatlan.com hangsúlyozta, hogy hosszú távú hatása is lehet a most indult Otthonfelújítási programnak, amelynek keretében 1990 vége előtt épült házak energetikai korszerűsítését lehet megvalósítani államilag támogatott konstrukció segítségével.
    Jelenleg az eladó lakóingatlanok iránti kereslet legjelentősebb részét, több mint 60 százalékát a felújítottként, jó állapotúként és újszerűként hirdetett lakások fedik le. A felújítandó lakóingatlanok részesedése 21 százalék feletti az ingatlan.com adatai szerint.
    Balogh László úgy vélekedett, hogy az Otthonfelújítási program, és más energiahatékonyság javítását célzó állami, piaci vagy EU-s erőfeszítések hosszabb távon is ráirányíthatják a figyelmet az energiatakarékosság és a korszerűsítés fontosságára. Ennek köszönhetően fejlődés előtt állhat a felújításra váró lakóingatlanok szegmense is a következő években.

---

• A fővárosi agglomerációban az ingatlan vásárlásra fordított összeg 21 százalékkal nőtt egy év alatt
• Dunakeszi
• Remek alkalom
• Eladó családi ház Tura
• Rákospalota családi ház  eladó

Növekvő érdeklődés látható a lakáshitelek piacán, amiben szerepet játszik az új támogatott konstrukció, a CSOK Plusz. Az év első hónapjában a teljes piacon duplájára nőtt a szerződött új lakáshitelek összege az előző év januárjához képest. A K&H összeállításából kiderül az is, hogy miként kerülhet egy támogatott konstrukció teljes hiteldíj-mutatója a negatív tartományba.

A teljes lakáshitel piacra vonatkozó januári adatok igazolták azt a jóslatot, miszerint a piaci kamatok csökkenése és a januártól elindult új lakástámogatási konstrukció, a CSOK Plusz élénkítheti a piacot – derül ki a K&H összefoglalójából.

15 milliótól 50 millióig

“A lakástámogatási rendszer átalakításával létrejött CSOK Plusz a korábbi programmal szemben kezdetben nem nyújt vissza nem térítendő támogatást, de a mostani lakásárakhoz mérten megfelelő összeget biztosít a jogosultaknak. A meglévő gyermekek és a vállalt gyermekek számától függően 15-50 millió forintos támogatott lakáshitelt igényelhetnek azok a hitelképes családok, akik megfelelnek a kritériumoknak. A CSOK Plusz keretében az első gyermek érkezésekor 1 évig szüneteltethető a törlesztés, ráadásul az állam 10 millió forintot átvállal a hiteltartozásból a második és minden további gyermek érkezésekor”

– ismertette a januártól elérhető konstrukció fontosabb elemeit Árva András, a lakossági szegmensért felelős marketing vezetője.

Az idei január a teljes magyarországi lakáshitelpiacon jól indult. A hivatalos jegybanki adatok szerint a bankok összesen több mint 82 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket. Ez jelentős, 101 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A támogatott lakáshitelek összege idén januárban meghaladta a 19 milliárd forintot, ami 70 százalékos emelkedésnek felel meg. A piaci lakáshitelek összege pedig 114 százalékkal majdnem 63 milliárd forintra nőtt. “Azt azonban látni kell, hogy tavaly magasabbak voltak a lakáshitelkamatok, és a támogatott hitelek rendszere is más volt” – tette hozzá Árva András.

A K&H tapasztalatai szerint egyre többen érdeklődnek a CSOK Plusz konstrukció iránt, ami mellé az érintett családok sokszor felvehetik a szabadon felhasználható babaváró hitelt is, amellyel kiegészíthetik a lakásvásárlásra szánt összeget. A pénzintézet adatai szerint januártól a lakáshitel-igénylők 25 százaléka kért CSOK Pluszt, az átlagos hitelösszeg 26 millió forint, 17 százalékuk pedig babaváró hitellel együtt kéri a támogatott lakáshitelt, de vannak olyanok is, akik már korábban felvették a babaváró hitelt.

A CSOK Plusz ügyfélköre 65%-ban 2 gyerekes családmodellben képzeli el jövőjét, 22% 1 gyerekkel számol és 13% gondolkodik legalább 3 gyermek felnevelésében. A hiteligénylők körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg abból a szempontból, hogy a házaspár hölgy tagja 30 évnél fiatalabb vagy idősebb.

Mínuszos kamat? a válasz igen!

A K&H példahitel-számítása szerint, ha egy házaspár két gyermeket vállal, akik várhatóan 2025-ben és 2027-ben jönnek a világra, akkor a maximum 30 millió forintos 25 éves futamidejű hitel törlesztőrészlete az első évben 75 ezer forint, azt követően 146 ezer forint felett lesz. A második gyermek érkezésekor előtörlesztés formájában kapott 10 millió forintos gyermekvállalási támogatás eredményeként onnantól kezdve a havi részlet már csak 95

ezer forint lesz és a teljes visszafizetendő összeg 29,5 millió forintot tesz ki, ami negatív, egészen pontosan mínusz 0,1 százalékos teljes hiteldíjmutató jelent.

Lendületesen indult a márciusi lakásbiztosítási kampány, az első két hét adatai alapján csaknem 100 ezer új biztosítást kötöttek, több mint 60 ezret pedig újrakötöttek az ügyfelek – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

    Az MNB arra számít, hogy legalább 200 ezer új vagy megújított lakásbiztosítási szerződést kötnek a fogyasztók a kampány során – jelezte Kandrács Csaba.
    Bejelentette azt is, hogy a jegybank ezentúl a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás indexének mintájára negyedévente a lakásbiztosítási díjak alakulását bemutató indexet is közzétesz.
    Tavaly a negyedik negyedévben 56 ezer forint volt a lakásbiztosítási szerződések átlagdíja, 18 százalékkal több, mint 2022 utolsó negyedévében. Eközben a kárráfordítás 35 százalékkal nőtt, tehát a díjemelkedés ütemét meghaladta a kárkifizetések növekedése – ismertette Kandrács Csaba.
    A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások átlagdíja 51 ezer forint volt 2023 negyedik negyedévében, 9,5 százalékkal kedvezőbb az átlagos lakásbiztosítás éves díjánál, ugyanakkor a kárráfordítás 19 százalékkal volt magasabb, így a fogyasztóbarát otthonbiztosítások jobb szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleknek – jelezte az MNB alelnöke.
    A 3 millió, állandóan lakott ingatlanra kötött lakásbiztosítás 82 százaléka, 2,5 millió nyújt teljeskörű – ingatlan és ingóság – fedezetet. A társasházbiztosítások csaknem 1,2 millió otthonra nyújtottak fedezetet tavaly év végén, ezek átlagos éves díja albetétenként 28 ezer forintot tett ki. A csak ingóságra kötött lakásbiztosítások száma 386 ezer, átlagos éves díjuk 23 ezer forint volt. A jellemzően vidéken található, nem lakott ingatlanokra is van lehetőség lakásbiztosítást kötni, a szerződések száma több mint 200 ezer volt 2023 végén – ismertette.
    Az MNB alelnöke felhívta a figyelmet, hogy az egyes szerződések díja jelentősen eltérő lehet. A márciusi lakásbiztosítási kampány a felénél tart, van lehetőség kedvezőbb biztosítás kiválasztására és átszerződésre – hangsúlyozta.
    Nagy Koppány, az MNB biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatója elmondta: a kampány első felében a 160 ezer új vagy megújított szerződés mellett több mint 63 ezer régebbi biztosítást töröltek. A jegybank arra számít, hogy a hazai lakásbiztosítások száma emelkedni fog a kampány hatására.
    Jelezte azt is, az adatokon már látszik, hogy a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások ár-érték aránya kedvezőbb.
    A jogszabály szerint a meglévő lakásbiztosítási szerződéseket az évfordulójuk mellett az idén márciusi lakásbiztosítási kampányban is fel lehet mondani, és minden egyéb kötelezettség nélkül másikat lehet kötni.

Összességében csökkent a lakásvásárlást tervezők aránya a 30-59 évesek táborában – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A teljes korosztály mindössze 33 százaléka lát rá esélyt, hogy a jövőben lakóingatlant vásároljon, ez jóval elmarad az egy és két évvel korábbi 41, illetve 48 százaléktól. A harmincas korosztály lehet a legaktívabb a jövőben, tízből négyen vennének lakást a következő időszakban.

Úgy tűnik, hogy az idei évet meghatározó bizonytalanság és jelentős kiadások visszafogták a lakásvásárlási terveket a középkorúak körében. Erről szól többek között a K&H harmadik negyedévben készült biztos jövő felmérése, amely az érintett korosztály tagjainak lakásvásárlási terveit vizsgálta.

Visszaesett a lakásvételt tervezők száma

Az idén a válaszadók mindössze 33 százaléka mondta azt, hogy szóba jöhet a lakásvásárlás a következő öt év során. Ez jelentős csökkenésnek felel meg az előző két évhez képest, hiszen 2022-ben a kutatás alapján 41 százalékos volt az arányuk, 2021-ben pedig még 48 százalékot tett ki. A mostani eredmény lényegében megegyezik a 2020-as szinttel, akkor ugyanis 34 százalékos volt az lakóingatlan-vételre készülők aránya.

Az ingatlanvásárlást fontolgatók mindössze 3 százaléka egy éven belül oldaná meg ezt a kérdést. További 10 százalékuk 2-3 éves időtávot említett, 13 százalékos azoknak az aránya, akik 3-4 éven belül tervezik ugyanazt. 13 százalékuk pedig szeretne lakást, de csak több mint öt év múlva kerülhet erre sor.

Az életkor alapján jelentős eltérések láthatóak. A harmincasok 41 százaléka gondolkodik lakásvásárláson, a negyveneseknél 35, az ötveneseknél 22 százalékra mérséklődik az arány.

Budapesten a legnagyobb a lakásvételi kedv, a falvakban a legalacsonyabb, 50 és 20 százalékos. Aki más lakásában lakik, 53 százalékban tervez lakást vásárolni, de a saját lakásban élők között is 27 százalékos ez az arány. Aki bérelt lakásban lakik, szintén valószínűbb, hogy vásárlást tervez, tízből hatan fontolgatják ezt.

Kamatkérdés

A lakásvásárlási kedv csökkenésében szerepet játszhat, hogy az utóbbi időszakban magasak voltak a kamatok, így a lakáshitelek is a korábbi években megszokottnál drágábbak lettek.

Ugyanakkor javíthat a helyzeten, hogy az infláció lassulása miatt megindult a kamatok mérséklődése, ami megjelenik a piaci lakáshiteleknél is. Emellett az állami lakástámogatási rendszer is hozzájárulhat ahhoz, hogy a harmincas korosztály gyermekvállalást tervező tagjai kilépjenek vevőjelöltként a lakáspiacra.

A kutatásról

A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A mostani felmérés 2023. szeptember 1-16. között készült.

Decemberben havi összevetésben csökkentek az országos és a budapesti átlagos albérletárak a KSH-az egyik nagy ingatlanelemző lakbérindexe szerint, ám a január első két hetében Budapesten drágulás látható a kínálati piacon.

    A közlemény a Központi Statisztikai Hivatal(KSH) lakbérindex adataira hivatkozik: országosan 0,2, Budapesten viszont 0,7 százalékkal csökkentek az albérletárak decemberben. Kiemelték: januárban a fővárosi albérletpiacon az átlagos bérleti díj 250 ezer forintra emelkedett, az előző hónapokban látott 240 ezer forintról. Ez részben magyarázható azzal, hogy a reálbérek idén pozitív tartományba kerülnek – közölték.
    A vármegyeszékhelyeken havi szinten stagnáltak a bérleti díjak, éves szinten azonban Debrecenben 43 százalékkal 200 ezer forintra, Győrben 27 százalékkal 190 ezer forintra nőttek a bérleti díjak tavaly januárhoz képest. Szegeden csak 8 százalékos volt az éves bérletidíj-emelkedés, ám a következő időszakban az elektromosautó-gyár városba költözése jelentősebb felértékelődést hozhat – tették hozzá.
    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint tavaly decemberben országosan 13, Budapesten 12 százalékos volt a drágulás az egy évvel korábbihoz képest. Úgy fogalmazott: „A 2015-ös átlagszintekhez képest 95 és 85 százalékos emelkedés következett be. Ugyanakkor a reállakbérek, vagyis az inflációval korrigált bérleti díjak, még mindig elmaradnak a 2020 januárjában látott csúcsértékektől. Ez azt is jelenti, hogy 2019 második fele óta a bérleti díjak lassabb ütemben drágultak, mint ahogy a fogyasztói árak emelkedtek.” Azt is hozzáfűzte: a tavalyi 17,6 százalékos inflációval megegyező mértékű drágulást a legtöbb bérlő nem tudja megfizetni, így a tulajdonosok számottevő része beéri kisebb mértékű emeléssel is.

Az ingatlanpiac folyamatosan változik, és az ingatlaneladás mindig fontos döntést jelent a tulajdonosok számára. Egy jól megtervezett és kivitelezett eladási folyamat nemcsak hogy növeli az ingatlan piaci értékét, de jelentősen megkönnyíti a tulajdonos számára a sikeres adásvételt is. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány kulcsfontosságú lépést és tippet, amelyek segíthetnek az ingatlaneladás során.

Először is, fontos, hogy reális árat állapítsunk meg az ingatlanunkra. Egy túl magas ár elriaszthatja a potenciális vevőket, míg egy túl alacsony ár pedig anyagi veszteséget jelenthet. Egy profi ingatlanértékelő bevonása segíthet meghatározni a piaci értéket, így reális árképzésre ad lehetőséget.

A második lépés a lakás felkészítése az eladásra. Ez magában foglalhatja a kisebb javításokat, a friss festést vagy akár egy alapos takarítást is, hogy az ingatlan a lehető legjobb fényben tűnjön fel a fotókon és a helyszíni megtekintéseken. A cél az, hogy a potenciális vevők könnyen elképzelhessék magukat otthon az ingatlanban.

A marketinganyagok minősége szintén kulcsfontosságú. Professzionális fotók és részletes leírások segíthetnek abban, hogy az ingatlan kiemelkedjen a tömegből, és felkeltse a vevők érdeklődését. Az online hirdetési platformok mellett érdemes lehet ingatlanügynökökkel is együttműködni, akik hozzájárulhatnak az ingatlan hatékonyabb piacra juttatásához.

Ne feledkezzünk meg az ingatlan megtekintéseinek szervezéséről sem. Legyünk rugalmasak az időpontokat illetően, hogy minél több érdeklődőnek adjunk lehetőséget a látogatásra. Egy jól megtervezett és szervezett nyílt nap is növelheti az érdeklődők számát.

Végül, de nem utolsósorban, legyen türelmes és nyitott a tárgyalásokra. Az ingatlan eladása időigényes folyamat lehet, és előfordulhat, hogy alkudozni kell a vételár tekintetében. Egy jó ingatlanügynök segíthet a tárgyalásokban, és biztosíthatja, hogy a legjobb lehetséges üzlet jöjjön létre.

Üdvözlettel a JKM csapat