Júniusban stagnált az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődés
Országos szinten júniusban stagnált az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődés a lakáspiacon havi és éves összevetésben is – közölte az ingatlan.com.
Ismertették, hogy júniusban mintegy 30 ezer eladó lakóingatlant hirdettek meg eladásra, ami havi és éves összevetésben nem mutat jelentős változást, az összes eladó lakás és ház száma már megközelíti a 150 ezret.
Kiemelték, a felújítandó lakóingatlanok adják a kereslet 20 százalékát, de a júliusban elindult Otthonfelújítási program ráirányíthatja a figyelmet a korszerűsítésre váró lakásokra, és az energiahatékonyság jelentőségére.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben ismerteti, hogy az eladó lakóingatlanok száma 2022 június végéhez képest 33 százalékkal, 110 ezerről 146 ezerre nőtt. Ezzel párhuzamosan az összes eladó ingatlanhirdetés száma pedig 148 ezerről közel 200 ezerre emelkedett.
Hozzátette, ebből az látszik, hogy bővült a kínálat, ám a kereslet stagnálást, minimális csökkenést mutat. A kereslet nem tudja felszívni az eladó lakóingatlanokat.
A közlemény részletezi, hogy Budapesten majdnem 1 százalékkal csökkent a kereslet éves szinten. A vármegyék közül Somogy könyvelhette el a legjelentősebb, 19 százalékos keresletcsökkenést.
Balogh László szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a Balaton környékén jelentősen nőtt a kínálat az elmúlt időszakban, de az eladók árai nem találkoznak a vásárlóerővel. A legnagyobb keresletélénkülés tavaly júniushoz képest Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben történt, ahol 14, illetve 12 százalékkal több telefonos érdeklődés érkezett az eladó lakóingatlanokra.
Az ingatlan.com hangsúlyozta, hogy hosszú távú hatása is lehet a most indult Otthonfelújítási programnak, amelynek keretében 1990 vége előtt épült házak energetikai korszerűsítését lehet megvalósítani államilag támogatott konstrukció segítségével.
Jelenleg az eladó lakóingatlanok iránti kereslet legjelentősebb részét, több mint 60 százalékát a felújítottként, jó állapotúként és újszerűként hirdetett lakások fedik le. A felújítandó lakóingatlanok részesedése 21 százalék feletti az ingatlan.com adatai szerint.
Balogh László úgy vélekedett, hogy az Otthonfelújítási program, és más energiahatékonyság javítását célzó állami, piaci vagy EU-s erőfeszítések hosszabb távon is ráirányíthatják a figyelmet az energiatakarékosság és a korszerűsítés fontosságára. Ennek köszönhetően fejlődés előtt állhat a felújításra váró lakóingatlanok szegmense is a következő években.
K&H: így kerülhet mínuszba a lakáshitel thm-je – növekedés a lakáshitelpiacon
Növekvő érdeklődés látható a lakáshitelek piacán, amiben szerepet játszik az új támogatott konstrukció, a CSOK Plusz. Az év első hónapjában a teljes piacon duplájára nőtt a szerződött új lakáshitelek összege az előző év januárjához képest. A K&H összeállításából kiderül az is, hogy miként kerülhet egy támogatott konstrukció teljes hiteldíj-mutatója a negatív tartományba.
A teljes lakáshitel piacra vonatkozó januári adatok igazolták azt a jóslatot, miszerint a piaci kamatok csökkenése és a januártól elindult új lakástámogatási konstrukció, a CSOK Plusz élénkítheti a piacot – derül ki a K&H összefoglalójából.
15 milliótól 50 millióig
“A lakástámogatási rendszer átalakításával létrejött CSOK Plusz a korábbi programmal szemben kezdetben nem nyújt vissza nem térítendő támogatást, de a mostani lakásárakhoz mérten megfelelő összeget biztosít a jogosultaknak. A meglévő gyermekek és a vállalt gyermekek számától függően 15-50 millió forintos támogatott lakáshitelt igényelhetnek azok a hitelképes családok, akik megfelelnek a kritériumoknak. A CSOK Plusz keretében az első gyermek érkezésekor 1 évig szüneteltethető a törlesztés, ráadásul az állam 10 millió forintot átvállal a hiteltartozásból a második és minden további gyermek érkezésekor”
– ismertette a januártól elérhető konstrukció fontosabb elemeit Árva András, a lakossági szegmensért felelős marketing vezetője.
Az idei január a teljes magyarországi lakáshitelpiacon jól indult. A hivatalos jegybanki adatok szerint a bankok összesen több mint 82 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket. Ez jelentős, 101 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A támogatott lakáshitelek összege idén januárban meghaladta a 19 milliárd forintot, ami 70 százalékos emelkedésnek felel meg. A piaci lakáshitelek összege pedig 114 százalékkal majdnem 63 milliárd forintra nőtt. “Azt azonban látni kell, hogy tavaly magasabbak voltak a lakáshitelkamatok, és a támogatott hitelek rendszere is más volt” – tette hozzá Árva András.
A K&H tapasztalatai szerint egyre többen érdeklődnek a CSOK Plusz konstrukció iránt, ami mellé az érintett családok sokszor felvehetik a szabadon felhasználható babaváró hitelt is, amellyel kiegészíthetik a lakásvásárlásra szánt összeget. A pénzintézet adatai szerint januártól a lakáshitel-igénylők 25 százaléka kért CSOK Pluszt, az átlagos hitelösszeg 26 millió forint, 17 százalékuk pedig babaváró hitellel együtt kéri a támogatott lakáshitelt, de vannak olyanok is, akik már korábban felvették a babaváró hitelt.
A CSOK Plusz ügyfélköre 65%-ban 2 gyerekes családmodellben képzeli el jövőjét, 22% 1 gyerekkel számol és 13% gondolkodik legalább 3 gyermek felnevelésében. A hiteligénylők körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg abból a szempontból, hogy a házaspár hölgy tagja 30 évnél fiatalabb vagy idősebb.
Mínuszos kamat? a válasz igen!
A K&H példahitel-számítása szerint, ha egy házaspár két gyermeket vállal, akik várhatóan 2025-ben és 2027-ben jönnek a világra, akkor a maximum 30 millió forintos 25 éves futamidejű hitel törlesztőrészlete az első évben 75 ezer forint, azt követően 146 ezer forint felett lesz. A második gyermek érkezésekor előtörlesztés formájában kapott 10 millió forintos gyermekvállalási támogatás eredményeként onnantól kezdve a havi részlet már csak 95
ezer forint lesz és a teljes visszafizetendő összeg 29,5 millió forintot tesz ki, ami negatív, egészen pontosan mínusz 0,1 százalékos teljes hiteldíjmutató jelent.