K&H: meglódultak a lakáshitelek, az átlagösszeg 40 százalékkal emelkedett
Budapest, 2025. március 25. – Jelentős bővüléssel indult az év a lakáshiteleket nézve a K&H friss összeállítása szerint. A pénzintézetnél megkötött lakáshitel-szerződések összege 36 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest. A lakáshitelek átlagos összege 25 millió forint fölé emelkedett, ami 40 százalékos többletnek felel meg éves szinten.
Az alacsonyabb inflációnak, a reálbérek emelkedésének köszönhetően a lakáspiac is élénkülni kezdett az idén, ez az ingatlanárak emelkedését is magával hozta, ami a lakáshiteleken is jól látható – közölte a K&H. Az újabb növekedés nem meglepetés, a pénzintézetnél már tavaly is láthatóak voltak a fellendülés jelei.
két számjegyű többlet
A K&H idén januárban közel 15 milliárd forint értékben kötött lakáshitel-szerződéseket, szemben az egy évvel korábbi majdnem 11 milliárd forintos összeggel: ez 36 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A lakáshitelek átlagösszege pedig közel 18 millió forintról 25 millió forint fölé ugrott, vagyis 40 százalékot meghaladó bővülés látszik. Az emelkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy drágább lakásokra vettek fel hitelt az érintettek, a szerződések száma ugyanis még nem mutatott emelkedést idén januárban.
a teljes piacon is jelentős növekedés látható
A K&H adatai összhangban vannak a piaci adatokkal, amelyek szintén a szerződéses összegek emelkedését mutatják. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei év első hónapjában majdnem 125 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a magyarországi bankok, miközben egy évvel korábban ez az összeg 100 milliárd forint alatt volt, egész pontosan 82 milliárd forintot tett ki.
duplázás után
A K&H által a lakáshiteleknél idén januárban elért növekedés folytatása a múlt évben kialakuló tendenciáknak.
A teljes magyarországi bankszektorban a lakossági hitelállomány 9 százalékkal nőtt 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest, míg a K&H 13 százalékos növekedést ért el. A lakáshiteleket magában foglaló lakossági jelzáloghitelek folyósításának volumene több mint kétszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2024-ben 12 milliárd forint zöld lakáshitelt folyósított a pénzintézet, ami a teljes lakáshitel-kihelyezés 6 százalékát adta. Így a zöld lakáshitelek teljes volumene 37 milliárd forintról 47,7 milliárd forintra nőtt.
K&H: érdemes áttekinteni a lakásbiztosításokat
Idén is lesz lakásbiztosítási kampány, amelynek célja a meglévő szerződések áttekintése és szükség esetén újrakötése – közölte a K&H, amely a múlt évhez hasonlóan 2025-ben is nagy erőkkel készül a márciusi időszakra.
A kampány elsődleges célja, hogy a lakástulajdonosok aktualizálják lakásbiztosításaikat. A K&H biztos jövő kutatás szerint a középkorúak 11 százalékánál a meglévő lakásbiztosítás több mint 15 éves. A pénzintézet felméréséből az is kiderült, hogy a középkorú lakástulajdonosok 69 százaléka a meglévő lakásbiztosítását a kedvező díj miatt választotta.
Közeledik a lakásbiztosítási kampány márciusban a lakóingatlan-tulajdonosok költségmentesen cserélhetik le meglévő szerződésüket. A kampány egyik fontos célja, hogy a lakásbiztosítások passzoljanak az adott ingatlanhoz, egyebek mellett az épület és a benne található ingóságok aktuális értékéhez.
„A biztosítások kiválasztásakor érdemes a kapcsolódó szolgáltatásokat és kiegészítő fedezeteket is átböngészni. A K&H például egyszerű kárbejelentést kínál a nap huszonnégy órájában akár a mobilbankon keresztül is. A kárkifizetés akár azonnali átutalással is megtörténhet a meghatározott feltételek esetén. Számos kedvezményt kínálunk a lakásbiztosítások iránt érdeklődőknek, így jelentősen csökkenthető a biztosítás díja. A K&H Csoport stratégiájának megfelelően kedvezőbb díjat kaphatnak azok is, akik fenntartható lakóingatlanban élnek”
– közölte Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
vannak nagyon régi biztosítások
A szakember a K&H biztos jövő kutatás múlt év harmadik negyedéves eredményeire utalva elmondta, hogy a felmérés mostani és korábbi eredményei szerint is a 30-59 éves korosztály tagjai a lakásbiztosítást tartják a legjobb védelemnek: a válaszadók 80-86 százaléka vélekedett így az elmúlt években. A középkorúak tipikusan 3-4 éve kötötték lakásbiztosításukat. A megkérdezettek 20 százaléka nyilatkozta ezt, ugyanakkor a válaszadók 11 százaléka több mint 15 éve kötötte a lakásbiztosítását.
„Utóbbi időtáv már nagyon jelentős, tekintettel az áremelkedésre, ami azóta bekövetkezett a lakáspiacon. Éppen ezért a több éve kötött biztosításokat mindenképp érdemes megnézni, és úgy aktualizálni, hogy fedezetet nyújtsanak a biztosított épület és a benne található ingóságok aktuális értékére, elkerülve ezzel az alulbiztosítottságot.”
A kutatás szerint a középkorúak 69 százaléka a kedvező díj miatt döntött a meglévő lakásbiztosítása mellett. Ez a legfontosabb tényező számukra. Második helyen szerepelt az adott biztosítótársaság megbízhatósága, ezt a megkérdezettek 32 százaléka említette lényeges tényezőként. Emellett a kiegészítő fedezetek széles palettája az esetek 30 százalékában befolyásolta a döntést.
Lakást, ingatlant keres? A JKM Helló Ingatlanirodára mindig számíthat
K&H: célba veszik a lakáspiacot a harmincasok-Budapest lehet a fókuszban
A középkorúak körében tízből majdnem négy ember – 37 százalék – vásárolna a jövőben lakóingatlant, egy éven belül pedig 5 százalékuk lépne a K&H biztos jövő felmérés szerint. Leginkább a budapestiekre számíthat a lakáspiac, ugyanis közel 60 százalékuk számol lakásvásárlással, ugyanakkor a községekben lakók alig több mint a negyedénél opció ez. A többség lakáshitelből oldaná meg a költözést. Fontos azonban, hogy a lakásvásárlás után azonnal a megfelelő értékre kell megkötni a lakásbiztosítást, nehogy egy esetleges későbbi káresemény gondot okozzon.
Kicsit növekedett a lakóingatlan vásárlását tervezők aránya a 30-59 éves korosztályban – erre jutott a K&H biztos jövő felmérés az idei harmadik negyedévben. A friss adatok szerint a válaszadók 37 százaléka lépne ki a lakáspiacra vásárlási szándékkal, ami meghaladja a múlt év azonos időszakában mért 33 százalékos értéket.
„Ennél a növekedésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a múlt évben nagyon alacsony volt a lakásvásárlást tervezők aránya elsősorban az akkori extrém magas inflációs környezet okozta bizonytalanság miatt. A mostani arányhoz képest a múlt évet megelőző évek közül 2021-ben és 2022-ben 40 százalék felett, 2020-ban és 2019-ben alatta volt a lakásvásárlással számoló középkorúak aránya”
– kommentálta a friss eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
A kutatás szerint csak a vásárlást tervezők 5 százaléka valósítaná meg az elképzelését már a következő tizenkét hónapban, míg 10 százalékuk 2-3 éven belül lépne, 7 százalékuk 5 éves távlatban gondolkodik, 15 százalékuk pedig csak annál hosszabb idő elteltével vásárolna lakást.
hol és miből? és ami még nagyon fontos
Érdekesen alakul a lakásvásárlási szándék a különböző korosztályokban. A 30-as korosztály a leginkább érdeklődő, 47 százalékuk költözne lakásvásárlással egybekötve. A negyvenesek körében ugyanez már csak 33, az ötveneseknél pedig 29 százalék. A budapestiek lehetnek a legaktívabbak, 57 százalékuk szeretne lakást venni, miközben a falvakban élőknek csak a 28 százaléka tervezi.
A korábbi felmérések közül 2019-2020-ban a legtöbben az első lakás vásárlást jelölték meg célként, de 2021 óta már a lakáscsere – azaz nem az első lakás megvétele – volt a gyakoribb. Míg 2018-2020 között 50 százalék felett alakult a nagyobb arányú hitelt felvenni tervezők aránya, 2021-22-ben 34 százalékra, majd 2023-ra még jelentősebben csökkent ez az arány 29 százalékra. Ugyanakkor az idén 40 százalékra ugrott ez a mutató, ami magyarázható részben az alacsonyabb lakáshitelkamatokkal is.
Székely Pálma azt is elmondta, hogy minden lakásvásárlás után az egyik legfontosabb lépés a biztosítás megkötése. Akár lakáshitellel, akár saját erőből történő vásárlásról van szó, kulcsfontosságú, hogy megfelelő értékre kössék az érintettek a lakásbiztosítást.
K&H biztos jövő kutatás
A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2024. augusztus 30. és szeptember 9. között készült.